Milyen MacBook-ot vegyek? – a Mac szerviz válaszol

Kőrös Levente – 2019. szeptember 30. – 4 hozzászólás

Sok éven keresztül a Mac név egyenlő volt a megbízhatósággal. Mára külön keresni kell a modelleket, amiket több éven keresztül használhatunk. Az elmúlt évek MacBook Pro-jait kiakasztóbbnál kiakasztóbb hibák sorozatai övezték. Tönkremenő billentyűzetek, elhalálozó kijelzők, konverterek és elosztók sokasága… Szervizünkben rengeteg gép megfordul, így egy idő után feltűnik, ha vannak olyan modellek, melyek gyakrabban hibásodnak meg, mint a többi… Cikkünkben mégsem elsősorban a „tiltólistánkat” igyekeztünk bemutatni, hanem azokat a Mac gépeket, melyek megvételét általában jó döntésnek tartjuk. Akár új, akár használt MacBook vásárlásán gondolkozol, reméljük a cikkünk a segítségedre lesz és legalább egy közelítő választ adhatunk a boltunkban oly sokszor hallott „Milyen MacBook-ot vegyek?” kérdésre.

Fontos megemlíteni, hogy a cikk alapjaként a saját tapasztalatainkon kívül Louis Rossmann videóját vettük forrásként. Mivel ő az egyik legtapasztaltabb Apple szervizes, ha elakadnánk egy javítással, gyakran hozzá fordulunk. Kezdjünk tehát bele, melyik gépeket ajánljuk – akár használt, akár új MacBook-ról van szó?

MacBook Pro vagy MacBook Air?

Mindkettő gépnek megvan a maga előnye és hátránya, ezért nem lehet kihirdetni egy abszolút győztest. A legfontosabb külünbség, amit egy Mac vásárlása előtt tudnod érdemes az az, hogy míg a MacBook Pro teljesítményében kiemelkedő, addig az Air a hosszú üzemidejével és kisebb tömegével tűnik ki a mezőnyből. Ami tehát az egyiknek az előnye, abban a másik gép gyengébben szerepel. Melyiket mihez ajánljuk?

A MacBook Pro-t elsősorban olyanoknak ajánljuk, akik nagyobb erőforrást igénylő programokat használnának: AutoCAD, Final Cut Pro, Logic Pro.

Ha viszont a MacBook-odat programozásra, blogolásra, képszerkesztésre, táblázatkezelésre vagy általános használatra vennéd, akkor az Air lehet a tökéletes választás. Ne feledd, az újabb MacBook Pro-nál is 2-300 grammal kisebb a tömegük és több órával tovább bírják töltés nélkül.

13 hüvelykes, 2013-2014 MacBook Air (A1466)

2014-es MacBook Air

Azok számára, akik a gépüket általában internetezésre, esetleg irodai munkára használják, de fontos az, hogy laptopjuk könnyű és gyors legyen, a 2013-2014-es MacBook Air-eket ajánljuk. Ezek gyorsabbak már, mint a 2012-es MacBook Air-ek, mivel 2013-ban az Apple SATA SSD-kről PCI-Express alapú SSD-kre váltott a MacBook Air-ekben és a Retina kijelzős MacBook Pro-kban, és a bennük lévő alaplap is megbízhatóbban működik. Ezek az 820-3437 alaplappal rendelkező gépek.

Csapatunkban többen is ezt a modellt használják mindenfajta gond nélkül – igaz, az akkori csúcskonfigurációt alkalmazva: 1,7 GHz, i7-es processzor, 8 GB memória, 1600 MHz.

A 2015-2017-es MacBook Air

Szaküzletünkben ez a legkelendőbb típus és sajnos egyre nehezebben beszerezhető modell. A legnagyobb újítás, ami ezeket az új gépeket megkülönbözteti a korábbi MacBook Air modellektől, az az SSD-ben történt. Megnövelték a sebességét és kicserélték az SSD-vezérlőt egy új típusúra. Rosmann szerint így ugyan gyorsabb SSD-ket találunk benne, viszont azok gyakrabban mehetnek tönkre. (Ezt mi Mac szerviz részlegünkben eddig egyáltalán nem tapasztaltuk.) Érdekesség, hogy ugyanazt az SSD-vezérlőt használták a 2016-os MacBook Pro-ban is (Touch bar nélküli modellek), viszont mikor azokban elkezdtek tönkremenni az SSD-k, az Apple létrehozott egy kiterjesztett garanciaprogramot a probléma javítására – ez azonban az Air esetében nem történt meg.

Miért nem a 2012-es MacBook Air-ek?

Az árkülönbség a használt piacon a 2012-es és 2013-as modellek között nem számottevő, viszont a teljesítménykülönbség a SATA és PCI-Express SSD-k között igen. Emellett a 2012-es MacBook Air-ekben található Toshiba SSD kevésbé megbízható és sokkal gyakrabban megy tönkre, mint a későbbi modellekben. 2013-ban továbbá változott a processzor kialakítása is, és a chipset-vezérlőt a processzorba integrálták. Ennek köszönhetően pedig az újabb gép jóval hatékonyabb az energiafelhasználását tekintve.

13 hüvelykes MacBook Pro Retina (A1502), 2013-2014

MacBook Pro Retina 13″

Ha nagyobb teljesítményre van szükségünk, mint amit a MacBook Air biztosítani tud, akkor a 13 hüvelykes, retina kijelzős MacBook Pro-kat ajánljuk 2013-ból és 2014-ből. Ezek gyors, erős gépek, amik a modern macOS minden funkcióját támogatják, és várhatóan támogatni is fogják a jövőben. A gép Retina fantázianévre keresztelt kijelzője magasabb felbontású (2560 x 1600), mint az Air-eké (1440 x 900). Ezek a gépek 820-3536 vagy 820-3476 alaplappal rendelkeznek, melyek Rosmann szerint megbízható darabok.

Tudod, fentebb már írtuk: ha az üzemidő fontosabb a teljesítménynél, gondolkodj a MacBook Air-ben is!

15″-ös MacBook Pro Retina (A1398), 2013-2014 – dedikált GPU-val!

15″ MacBook Pro Retina

Ezt a gépet azoknak ajánljuk, akiknek nagyobb szükségük van a grafikus teljesítményre. Fontos kiemelni, hogy lehetőleg ne olyat vegyünk, amiben csak az Iris grafikus processzor található, mert ezeknek az 820-3787 típusú alaplapoknak gyakoribb a meghibásodása. A meghibásodás egyik oka az, hogy a 2880 x 1800 pixel felbontású kijelző meghajtása jobban igénybe veszi a processzort és a videókártyát.

Ezért ha lehetőségünk van rá, inkább azt a modellt válasszuk, amiben van egy külön grafikai feladatokra dedikált videókártya, mert ezeknek az alaplapja megbízhatóbb. A csak Iris Pro-val szerelt gépeken megtörténhet, hogy a processzor idővel tönkremegy – ezt az alaplaphibát pedig nehézkes és költséges javítani.

Mi mindkét MacBook Pro-ból a 2013-as, vagy 2014-es modellt ajánljuk.

Mi a helyzet a 2015-ös MacBook Pro Retina gépekkel? (Spoiler: ajánljuk.)

Röviden, ez a gép egy javíthatóbb és jobb modell lett, mint az újabb generációk, jóllehet nem tökéletes. A kábel, ami összeköti a trackpadet a processzorral, új helyet kapott. Ezelőtt a nem Retina kijelzős MacBook Pro-knál a kábelt az akkumulátor alatt vezették. Így ha nem működött a trackpad vagy a billentyűzet, akkor a javítás menete a következő volt: kicsavartuk a hátlapot rögzítő 10 alsó csavart, lecsatlakoztattuk az akkumulátort az alaplapról, majd a telepet három Tri-Wing csavarral kiépítettük a gépből. Majd a trackpad kábelcsere után gyakorlatilag rutinmozdulatokkal összeszereltük a gépet. (Ez a kábel a 2013-2014-es gépeken ritkán megy tönkre – meghibásodásakor azonban sokkal nagyobb gondot okoz az alkatrész cseréje. Ez a művelet általában akkor válik szükségessé, ha vízkáros lett a gép, de sajnos néha előfordult anyagfáradás miatt is.)

A 2015-ös modelleken ez más, ugyanis itt az akkumulátor másik oldalán vezették ezt a kábelt, és valamilyen oknál fogva ez a kábel spontán tönkremehet. Természetesen ez még cserélhető (és ez egy olcsóbb javítás), de nyilván ezért az esetleges későbbi hibalehetőségért nem adhatunk pirospontot.

A gépet mi Louis Rosmannal ellentétben ajánljuk, a szériahiba egy olcsóbb javítással megoldható, és összességében maga a modell – a mi tapasztalataink alapján – jól szerepelt.

Miért nem a modern (2016 utáni) MacBook Pro-k?

Erre nagyon sok válaszunk van. Kezdhetjük a billentyűzettel, ami 2016-ban új designt kapott, majd 2017-ben javítottak rajta, majd 2018-ban kapott egy védőréteget, illetve egy kiterjesztett garanciaprogramot, ami ugyan a gép vásárlásától (első vásárlásától!) kezdődő négy éven keresztül bármikor javításra kötelezi a céget, ha tönkremenne a klaviatúra, de ha egy kicsit matekozunk, már nem éri meg 2016-os vagy 2017-es Pro-kat venni, ugyanis ezek a billentyűzetek mindenképp tönkre fognak menni, bármennyire is vigyázunk rájuk. Ilyenkor fel lehet keresni a legközelebbi hivatalos Apple-viszonteladót, és beadni javításra.

Ha a MacBook-unk a fő gépünk, munkaeszközünk is, akkor egy-két hétre mellőzni nem a legjobb élmény. Ilyenkor amúgy az egész Top Case-t cserélik, de a garancia nem indul újra, tehát ha 2019-ben veszünk egy használt 2016-os MacBook Pro-t, akkor az elkövetkezendő egy-másfél évben még tönkremehet a billentyűzetünk – hiszen cserélni fogják – de utána mindenképp fizetnünk kell majd a javításért. Az már csak hab a tortán, hogy a kiterjesztett garanciaprogramban támogatott gépek listájára egyből felkerült a legfrissebb, 2019-es MacBook Pro is. Érdemes elolvasni ezt a kreatívan megírt cikket a Wall Street Journal-ben, ha érdekel, ez hogyan is befolyásolhatja a használatot a valóságban.

A párás környezet sem mindig előnyös

Ha nem a billentyűzet megy tönkre, akkor lehetséges, hogy az alaplap 52 voltot vezet a kijelző csatlakozójába, vagy a processzorba, effektíve megölve azt. Ez nem csak akkor történhet meg, amikor beázik a gépünk, de akkor is, ha nedves, vagy párás környezetben használjuk a gépünket, nem is feltétlenül kell beáznia. Az a vezeték tehát, amin keresztül a kijelzőnk az adatokat kapja, egyből amellett a vezeték mellett van, amin keresztül a kijelző az áramot kapja. Egy kábel, amin keresztül akár 52 volt is mehet a kijelzőbe egy olyan kábel mellett, amin nagyjából 1.7-3 volt megy keresztül, a gép sarkában – a processzorunk bármikor kaphat egy 52 voltos sokkot. Ez egy egyértelmű hiba a kialakításban.

Flexgate

Ha már kijelzőkábel – Flexgate. Erről írtunk egy cikket korábban – ezt itt olvashatod – de röviden összefoglalva arról van szó, hogy akárhányszor kinyitjuk és lecsukjuk a gépet, a kábel, ami összeköti a gép alapvető alkatrészeit a kijelzővel, húzódik és elhasználódik, aminek az eredménye az, hogy pár hónapon belül egy bizonyos szögnél feljebb nem fogjuk tudni nyitni a laptopunkat. Ezt a kábelt nagyjából 3mm-el meghosszabbították a 2018-as gépekben, de a 2016-os és 2017-es gépekben ez egy ismert probléma. Persze erre is van kiterjesztett garanciaprogram, de a megbízhatóság a kérdés.

Hiányzó csatlakozó

Tegyük fel, hogy ezeket elkerüljük, de mégis meghal a gépünk. Mit lehet ilyenkor tenni? Kivesszük az SSD-t, és lementjük az adatainkat? Nehezen, ugyanis az SSD-ket mostmár az alaplaphoz forrasztva találjuk meg. 2018-ig még volt egy csatlakozó az alaplapon, amin keresztül le lehetett menteni az adatainkat – az új modellekben (2018, 2019) viszont ez a csatlakozó sem található meg.

2012-es MacBook Pro Retina?

Alapvetően ez is egy jó széria és összességében ajánlani szoktuk. Mégis a következőket is érdemes tudni róla: ahogy korábban említettük, 2013-ban váltott az Apple PCI-Express alapú SSD-kre a MacBook Air és a Retina Pro gépekben, amik sokkal megbízhatóbbak, és gyorsabbak is. Emellett az egyik chip forrasztása elengedhet (a 15″-os változat esetében), amitől véletlenszerűen összeomolhat a gépünk – ezt későbbi modellekben javították. Mindezek mellett, ha használt MacBook vásárlásán gondolkozol, egy viszonylag jó géppel lesz dolgod, ha emellett a típus mellett döntesz.

2012-es MacBook Pro (nem retina)? (A1278)

A SATA-kábel ezekben a gépekben könnyebben tönkremegy, igaz, a javítása ennek nem is túl költséges. Emellett nem biztos, hogy kellemes 2019-ben egy merevlemezes gépet használni egy SSD-vel szerelttel szemben. (Mondjuk szerencsére ennél a típusnál ez nem jelent komoly problémát, mert a merevlemezt szabvány SSD-re lehet cserélni.) Illetve a kijelző felbontása is „csak” 1280×800.

(Az A1286-os modell 2012-ből megbízhatóbb, így ha van egy stabilan működő, de sokkal régebbi (2008, 2009) MacBook-od , vagy MacBook Pro-d, amiből csak kivennéd a merevlemezt és beraknád egy gyorsabb gépbe, akkor az A1286-os MacBook Pro-t ajánljuk. Fontos figyelembe venni, hogy ez a gép is már hét éves.)

Ennek ellenére, ha pár év használatra olcsón és költséghatékonyan szeretnél felturbózni egy régebbi gépet, erre a célra ez a MacBook kifejezetten jó választás szerintünk! A szériahibája is olcsón javítható.

Engem a sima MacBook érdekelne. Mit ajánlotok?

Egy szó mint száz – nem ajánljuk a 2015 utáni MacBook modelleket. A billentyűzetük hasonlóan gyorsan tönkremehet, mint a 2016 utáni MacBook Pro-ké, és a teljesítményük nagyjából megegyezik a MacBook Air-ével, amin ráadásul vannak még klasszikus csatlakozók a MacBook-ok egyedüli USB-C csatlakozójával szemben.

iPad Pro mint laptop?

Egy korábbi cikkemben azt említettem, hogy az iPad Pro és az Apple Pencil a diákok jövője, és lecserélheti egy laptop szerepét. Ez részben igaz ma is. Egyrészt a Pencil – főleg az új modell, ami vezeték nélkül töltődik – egy kiváló digitális toll. A probléma a billentyűzettel van, illetve az iOS-szel. Egyrészt a billentyűzet első két generációja nem egy jól működő konstrukció, a mágnes, ami arra szolgál, hogy jelezze az iPadnek, hogy csatlakoztatva van, megbízhatatlan és elveszti a mágnesességét, és így nem működik tovább. Ennek mindig ugyanolyanok a tünetei.

Először az iPad úgy tesz, mintha töltőre tennénk, amikor behajtogatjuk a *gépelés* pozícióba, majd egy idő után elkezdi kiírni, hogy „Ez a kiegészítő nem támogatott”, majd egyszerűen nem tűnik el a szoftveres billentyűzet, amikor behajtogatjuk. Erre is van természetesen kiterjesztett garancia, de több hét, mire az Apple kiküldi a cseremodellt. Lehetséges, hogy az újabb, USB-C csatlakozóval ellátott iPad Pro-k már jobbak, ettől függetlenül nagyon kevés ember számára működhet jól így az iPad Pro. Ha mégis érdekelne ez az életmód, ez a cikk sokmindent elmagyaráz azzal kapcsolatban, hogy ez a valóságban mennyire is működik jól.

Zárszó

Nem egy üdítő érzés látni azt, ami az Apple hordozható számítógépeivel történik. Egy időben ezek a gépek a megbízhatóság, gyorsaság szimbólumai voltak, és ezért el is fogadtuk a konkurenciához képest tapasztalható magas árakat. Ma már ez nehezebb. Sajnos az utóbbi időben valószínűleg az Apple is átállt a „sötét oldalra” – hiába a zöld máz, a tervezett elavulás eszmeisége erősen érződik a cég működésében.

Az eredeti MacBook Pro a PowerBook G4 kialakítását követte, amit 2009-ben cserélt a *unibody*-ra. 2016-ban követte az új, vékonyabb MacBook Pro design, tehát hét év kellett egy teljes újragondoláshoz. Reméljük, hogy az Apple ezesetben nem fog hét évet várni, hanem elfogadja, hogy az elmúlt évek gépei nem egyenlőek azzal a sztenderddel, amit egyszer a cupertinoi cég képviselt.