Drága üdítők, “ittas” MacBook-ok

Veszélyben a kijelző csatlakozó!

Sokszor hoznak be hozzánk olyan számítógépet, melynél a történet “csak a szokásos módon kezdődött”. Az alapegyenlet: végy egy MacBookot, adj hozzá egy pohár folyadékot és egy csipet óvatlanságot = baj. Ez persze gyakori és mindenkivel előfordulhat, de vannak akik szeretnek veszélyesen élni! Vegyük elő ismét a képletet: MacBook + folyadék + óvatlanság + (töltési + bekapcsolási kísérlet)² = extrém nagy baj! Szánj egy “csepp figyelmet” egy beázott MacBook Pro javításáról szóló irományunkra és a cikk végén egy nagyon fontos tanulság vár majd, mellyel sok pénzt megtakaríthatsz egy későbbi, váratlan számítógép beázás javításakor.

Vessünk egy pillantást a MacBook-ok működésébe!

Nézzük meg egy picit közelebbről a gépeket, hogy megértsük mi is megy végbe ilyenkor. Ez a leírás most jobbára a hordozható számítógépekre lesz igaz. Elsőként két alapvetés:

  • ezekben a készülékekben (MacBook Pro, MacBook Air vagy más Apple laptopok) található egy akkumulátor
  • minden eszközön van egy kikapcsolt- és egy bekapcsolt állapot. (Persze létezik még alvó, hibernált stb, de ezek mind bekapcsolt állapotot jelentenek az elektronikán belül.)

Egy MacBook alaplap részei

Egy alaplap úgy épül fel, hogy külön „részlegekre” van osztva, és mivel ezeket is minél kisebb helyen próbálják elhelyezni, ezt minél kisebb és kevesebb elektronikai panelra „nyákra” próbálják összesűríteni. Ez amúgy a MacBook-ok egyik legnagyobb előnye és hátránya is, de erre még visszatérünk.

 

Logikusan, a különböző „részlegek” különböző feladatokért felelősek. Egy laptop esetében a fő vezérlési részek valahogy így néznek ki:

Betáp, feszültség, töltés-vezérlés

A laptopnak lényegében ez az első védelmi vonala, jobb esetben ez a szekció szokott tönkre menni, ha a gépünket hálózaton keresztül villámcsapás vagy másmilyen túlfeszültség éri. (Sajnos ez a ritkábbik eset.) Ez a rész kommunikál a töltővel / akkumulátorral és magával a géppel. Biztosítja a stabil áramellátást, megnövekedett igény esetén a nagyobb áramellátást és ez tölti az akkumulátort is.

SMC (Macbook-ok esetén)

Ez egy több száz lábú vezérlő ami koordinálja a gép működését. Igazából itt valóban egy központi vezérlőről beszélünk. Ha ez egy hajó lenne, ezt neveznénk a hídnak. Ezeket az alkatrészeket előszeretettel rakják olyan helyekre, ahol a nedvesség pont egy rövid útvonalon el tudja érni. (Szériánkénk változik.)

És a többi

Ide tartozik minden más. A processzor, a PCH, az AudioIC, a GPU („videokártya”), a kijelző-vezérlés, a kijelző háttérfényének vezérlése, a mikrofon, a billentyűzet és a trackpad. Ezek mind kimondottan 1-2 feladatot látnak el.

A MacBook alaplapok javításáról is írtunk már korábban.

Kevés Volt + kevés Amper + folyadék = “kicsi füst”

Szaknyelven mondjuk galvanikus korróziónak. (És a képletben a folyadék sajnos kicserélhető magas páratartalomra is.)

Mikor egy alaplap kikapcsolt állapotban van, akkor elég kevés részen található rajta nagyobb feszültség. Alapvető áramkörök működnek rajta: 5V, 3V, 1.05V stb.

Ezek igaz, behálózzák az alaplapot, de ha egy ilyen kört ér nedvesség, akkor lefeljebb csak abba a körbe tartozó elemek, vezérlők sérülhetnek meg. Pl. ilyenkor a kijelző kompletten ki van kapcsolva, csak pár 1V-os vonal működik rajta.

Viszont, amint töltőre dugjuk a készüléket, az SMC elkezd kommunikálni a töltővel és a feszültségvezérléssel, jobbára az akkumulátort tölteni szeretné, ezért kiadja a jelet, hogy: „Küldjed” barátom!

A töltésvezérlés beindul és szépen elkezdi felvenni a nagyobb feszültséget és áramerősséget, hiszen feltett szándéka, hogy ezt továbbjuttassa az akkumulátornak. Ha valamelyik áramköri részét a nedvesség az alaplapon összeköti egy teljesen más áramkörrel, akkor az örök szabály aktiválódik, miszerint: „az áram nem hülye”.

Az áram, ugyan úgy mint az emberek, fölöslegesen nem szeret dolgozni, ezért a könnyebb „ellenállás” (szó szerint!) irányába halad.

Itt annyi a probléma, hogy a periférikus áramkörök nem arra vannak felkészítve, hogy 1V 100mA helyett 12V 2A haladjon át rajtuk. Ezek bizony azonnal el is fognak égni. Ha szerencsénk van, akkor csak pár alkatrész, ha nincs szerencsénk, akkor valamelyik vezérlő, ha NAGYON nincs szerencsénk, akkor a nyákon a félvezető fog megsemmisülni. Innentől ez már tetszés szerűen kombinálható…

A fő probléma mindig az lesz, hogy a nedvesség, vagy korrózió, egy hidat képez két áramkör között és olyan feszültségek kerülnek oda, aminek nagyon nem kellene arra járnia.

Nézzünk is egy konkrét példát műhelyünkből

Egy MacBook Pro-ról van szó, melyet nedvesség ért, az érintett terület a kijelző-csatlakozó és környéke. Innen még nem is tűnik annyira rossznak a helyzet!

Nézzük meg közelebbről a MacBook beázás nyomait!

Nézzük meg közelebbről a MacBook beázás nyomait!

A piros indikátor a nedvesség bejutását hivatott jelezni. Ez gyári állapotában fehér színű. Amint felnyitjuk a csatlakozókat láthatjuk, hogy ezért itt többről lesz szó, mint tisztításról.

Beázást jelző indikátor a MacBook Pro-ban, piros

Beázást jelző indikátor a MacBook Pro-ban: a piros szín jelzi, hogy a számítógépet nedvesség érte

A következő képen már látható, ahogy a csatlakozó több lábát a folyadék rövidre zárta, ezért azok megégtek és később, mivel a készülék akkumulátora még be volt kapcsolva pár voltot folyamatosan kapott. Ezért kialakult egy jelenség, amit galvanikus korróziónak hívunk. Röviden, ez a folyamat hidakat fog építeni, amik vezetőképesek. Ez természetesen nem jó nekünk, mert az áram nem arra halad, amerre kellene neki.

Veszélyben a kijelző csatlakozó!

Veszélyben a kijelző-csatlakozó és környéke!

A másik csatlakozónál is megfigyelhetjük ezt a jelenséget. Sajnos látszik, hogy a kijelző csatlakozója is megsérült, amit cserélni kell, hogy ne okozzon zárlatot. (Középen a nagy csatlakozó.)

A másik csatlakozónál is megfigyelhető a jelenség

Pár kép az érintett, lecserélt vezérlőkről

Tisztítás után látszott, hogy itt sajnos a nyákon is elégett a félvezető. Ez annak köszönhető, hogy a készülék a folyadék beömlése után többször is be volt kapcsolva és akkor még a kijelző is működött. A jelenség az lett, hogy bekapcsoláskor adott képet, viszont a háttérvilágítás nem működött. Ez azért volt, mert a rossz utakon közlekedő áram, több vezérlőben is kárt okozott. Mivel a lapról leégett a félvezető, ezt egy „jumperrel” egy vezetékkel kellett pótolnunk.

 

És a javítás után (az alaplap túloldala)

Mi a tanulság?

Ha ez a készülék nem lett volna töltőre helyezve és nem lett volna bekapcsolva, akkor szinte biztos, hogy egy alapos tisztítás elég lett volna. Így sajnos sokkal nagyobb anyagi kárral kellett szembenéznie a tulajdonosnak.

A tanulság tehát: ha neadjisten beázott a MacBook-unk, eszünk ágába se jusson bekapcsolni. Ha pedig úgy érte a gépünket nedvesség, hogy az eleve be volt kapcsolva, azonnal kapcsoljuk ki a gépet. Ha a számítógép töltőn van, beázást követően azonnal csatlakoztassuk le róla!

Vigyük el minél előbb egy szakszervizbe, egy alap(lap)os kivizsgálásra, javításra! Ne engedjünk a bekapcsolás kísértésének, sokkal olcsóbban megúszhatjuk így a beázott MacBook javítását!

Értesítsünk új cikkeinkről?

Ha tetszett a cikkünk, feliratkozhatsz értesítési listánkra.

Nem küldünk semmiféle reklámot, csak újonnan megjelent cikkeinkről értesítünk.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük