Big Sur? Not sure – az új MacOS 11 operációs rendszer

Mac részleg – 2020. november 22. – 2 hozzászólás

Ahogy már megszokhattuk, az Apple évről-évre futószalagon szolgáltatja nekünk az újabb és újabb termékeket. Ez lett a trend világszerte, hogy évente új telefont, MacBook-ot, OS-t „kell” bejelenteni. Mert bizony a vásárlóréteg jórésze ezeket rendszerint meg is vásárolja. Azt nagy hozzáértés nélkül is beláthatja bárki, hogy a nagyobb fejlesztésekhez, forradalmi ötletekhez kicsit több idő kell, viszont az újdonság érzetét mindig szeretik az emberek. Sőt, hírértékkel is bír, ha egy gyártó egy új termékekkel áll elő a piacán. A kérdés csak az: létezik még olyan fogalom, hogy prototípus? Vagy mi, a fogyasztók vagyunk a tesztelői is egy-egy újdonságnak? Nos, erős a gyanúnk, hogy ez a helyzet most az új MacOS 11, Big Sur opercáiós rendszer esetében is.

Cikkünk nem arról fog szólni, hogy milyen lett az új operációs rendszer design-ja, hogy milyen szoftverrel, funkcióval bővült a Big Sur, vagy épp mennyivel lett gyorsabb és felhasználóbarátabb. Ezekről majd biztos beszámolnak mások. Mi a száraz és súlyos tények mentén fogunk most hajókázni. Természetesen, amennyire lehet, megpróbáljuk olvasmányosan és érthetően átadni, hogy milyen hibákat és csapdákat rejt magában az új operációs rendszer, amiket nem feltétlenül kötnek az egyszerű földi halandó orrára.

Elérhető a Big Sur

A Big Sur (macOS 11.0) operációs rendszer 2020. november 12-én jelent meg. Sok-sok éven át belénkivódott az „MacOS X” kapcsolat, ettől most, úgy néz ki, elköszönhetünk. Most először beszélhetünk OS 11-ről.

Az Apple nemrég hivatalosan is béta állapotba kapcsolta új MacOS 11 rendszert amit a nagy tömegek is elérhetnek immár. Jó ez nekünk? Hát „Not Sure”.

Az új MacOS 11 névadó helyszíne: Big Sur, Kalifornia, USA

„A Big Sur már nem csak az Intel processzorokat, hanem az ARM processzorokat is támogatja, pontosabban az Apple Silicon processzorokat. Teljesen új grafikus felületet kapott a rendszer: új ikonok, alkalmazáskinézetek, stb. A Safari ezúttal is nagy frissítést kapott, beleértve néhány jelentős sebességjavítást. Az Apple szerint a böngésző akár 50%-kal gyorsabban képes megnyitni a gyakran látogatott oldalakat, mint a Chrome. A vezérlőközpont a mobil verzióból áthozott néhány funkciót: a fényerő állítását és az éjszakai üzemmód be/kikapcsolását.” Wikipedia

Új operációs rendszer egy régi problémával

Visszatekintés

Hogy megértsük az alapvető hibát (és egy független Mac szerviz erős problémamegoldó szemlélettel megáldott munkatársának aggodalmát) vissza kell tekintenünk a nemrég megjelent OS X Mojave-ra.

Itt egy elég nagy fordulóponthoz érkezünk, mivel az Apple már egy ideje tervezte, hogy új alapokra helyezi a soron következő OS X-eket. A legelső lépés, hogy egy oprendszer milyen fájlrendszert használ.

Fájlrendszerek

Régen az Apple a HFS fájlrendszert használta, ami később HFS+ lett és ez egészen a High Sierra-ig elérhető volt. Az új szeleket már akkor érezni lehetett, mivel a High Sierra volt az utolsó OS X ami a HFS+ kódolását használta, viszont ennél már dönthetünk az újabb rendszer, az APFS használata mellett. Ennél mélyebben nem fogunk belemenni.  : )

A lényeg az, hogy amikor a Mojave megjelent és a felhasználók elkezdték telepíteni, az már csak az APFS formátumot tudta használni.

Miért volt ez baj? A rendszer megjelenésével drasztikusan megugrott a hozzánk beérkező hívások száma, miszerint frissítés után a készülék nem töltött be, vagy adatok vesztek el stb-stb.

Ez pontosan annak volt köszönhető, hogy a két fájlrendszer között az átjárás nem annyira egyszerű, ahogy azt az Apple gondolta. Valahogy úgy zajlott, hogy a Mojave telepítője létrehozott egy ideiglenes partíciót az SSD-n vagy merevlemezen, ahova rakta az új OS X-et. Szép lassan elkezdte másolni a régi partíció adatait, közben csökkentette a régi területet és növelte az újat. Ez rengeteg hibafaktort tartalmazott és aki egy régi rendszerről próbált átugrani, annak többnyire nem sikerült.

Volt még egy buktató

Ha nem volt elég tárhely. Valamiért kihagyták azt a biztonsági funkciót, hogy az új rendszer előre győződjön meg róla, hogy van-e elég hely a művelet végrehajtására. Csak azt vizsgálta, hogy a telepítésre van-e elég hely. Így persze a folyamat közben megakadt a telepítő. És vagy vissza lehetett fordítani, vagy nem. És vagy megmaradtak az adatok vagy nem.

Ez a Catalina megjelenésével sem javult, sőt! A Catalina is APFS rendszert használ, de a Big Sur miatt behoztak egy érdekes megoldást. A lemezünket olyan mintha virtuálisan két részre osztaná, ami aztán ugyanazokat a veszélyeket hordozza magában, mint amit már fentebb említettünk. Ennek igazából a mai napig nem látjuk értelmét. Reméljük, hamarosan kiderül, mivel egy borzasztó dolgot is eredményezett. Mégpedig azt, hogy az adatmentést rettenetesen megnehezíti. (Erre következő cikkünkben még visszatérünk.)

És a többi operációs rendszer?

Csak ennyi lenne a baj? Korántsem. Az Apple máshogy gondolkodik, mint a nagy vállalatok többsége. Ennek vannak jó és rossz oldalai. Az OS X, ha működik, akkor egy igen stabil operációs rendszer.

Tagadhatatlanul felhasználóbarát az általános felhasználók örömére. Én egyszerre használok Windows-t, Linuxot és OS X-et (nemcsak felhasználói szinten), és ez utóbbi – az egyszerűségét tekintve – szerintem is kiemelkedik  a többi közül, ami jó. Viszont a háttérben egy súlyos hibát is hordoz.

A Linuxnál és Windowsnál egy dolog nehezíti meg a felhasználók életét. Ez pedig a hardver működtetésére használt driver. Ennél a két rendszernél megvan annak a lehetősége, hogy mi állítsuk össze saját konfigurációnkat, mi döntjük el, milyen videokártya, processzor, hangkártya stb. legyen a gépünkben. Ezt nekünk mind külön-külön kell telepíteni. Mivel az Apple termékek eléggé beszabottak, így ezt a terhet levették a felhasználók válláról, nekünk csak be kell kapcsolni és használni. A többit intézi a rendszer. Az alapgondolat szép, de a valóságban tudjuk, hogy ilyen zökkenőmentes dolgok nem nagyon vannak. A gép csak annyira okos, mint a tervezője, szól a mondás. Ami felvet bennünk egy kérdést időről-időre. Az Apple mérnökök nem gondolnak előre, vagy szándékosan csinálnak olykor ordas nagy hibákat?

Egy „kulcsszereplő”: az EFI chip

Hogy értsük, egyszerűen: egy OS X-et futtató készülékben, legyen az Macbook, iMac, MacPro, MacMini, néhány alapvető hardver ugyanaz. Legalábbis a rendszer felépítése. Van benne egy processzor, ez végzi a feladatokat, egy SMC/T2 chip, ami a szenzorokkal, perifériákkal, mindennel kommunikál és egy EFI chip. (PC-ben ez a BIOS) Őneki kell tudnia, hogy a gépben milyen processzor, memória stb. működik, és ennek megfelelően kommunikál velük és fűzi össze a feladatokat.

Bizonyos OS X frissítéseknél, már láthattuk, hogy a rendszer telepítésével egy új EFI-verziót is telepít a gépünk, ami javításokat tartalmaz, hogy gördülékenyebben működjön az új rendszerrel is. És pontosan itt van a legsebezhetőbb része a folyamatnak. Ha ennél a pontnál következik be egy megakadás, akkor ezt a vezérlőt hibásan írja meg az új oprendszerünk. Onnantól  pedig esélyünk sincs arra, hogy ezt otthon helyrehozzuk.

A Catalina esete

A Catalinánál meg egy még súlyosabb probléma állt elő, ami szintén nagyon aggályos. Micsoda? Az történt, hogy a Catalinát az újonnan kiadott készülékekre készítették, ahol már T2-es chip (erről a soron következő „Right to Repair” cikkben lesz szó részletesebben) is van az alaplapon, amit ez a rendszerfrissítés ugyanúgy át fog programozni.

Szóval most már frissít egy T2-t és egy EFI-t is. Kétszer akkora veszély és sajnos nem is csekély.

Ugyanis sokszor előfordul, hogy miközben telepítődik egy OS X, előjön egy eddig rejtett hiba. Egy hibás szektor a HDD-n, SSD-n, egy hibás blokk a RAM-ban, egy kis áramingadozás és meg is történt a baj. Rosszul került fel a frissítés az egyik chip-re. És ha az Apple-n múlna, búcsút is inthetünk a gépünknek.

Valamiért benne hagytak egy olyan hibát a T2 chip írásánál, ami azt eredményezheti, hogy a készülék onnantól nem kommunikál a töltővel. Egyszerűen onnantól kezdve soha nem tudjuk tölteni a gépünket, de még áramot sem fog felvenni a töltőről. És mivel az összes adatunk az alaplapra forrasztott SSD-n van, így adatainknak is búcsút inthetünk.

Gondolván, hogy ez egy frissítés okozta hiba, jóhiszeműen elmegyünk a legközelebbi hivatalos Appe szervizpartnerhez, hogy segítséget kérjünk és fognak is segíteni. Egy alaplapcserét fognak nekünk ajánlani, amennyiben az általuk elvégzett újratelepítés nem járna eredménnyel. Ezen az újratelepített operációs rendszeren a telepítési fázistól függ, hogy megmaradnak-e az adataink.

Ahogy említettem, ez a T2-es chip problémája. De mi van azokkal a régebbi gépekkel, amiben még nincs T2? Ezeknél a gépeknél az EFI chippel fordulhat elő olykor, hogy rosszul megy végbe a frissítés és emiatt az alaplap nem képes megfelelően működni. Ilyenkor egy fekete képernyő fog minket köszönteni. Ha szerencsénk van, a ventilátor zúgását még hallani fogjuk.

A többi része hasonló: megeshet, hogy miután a gépet elvisszük a hivatalos Apple szervizbe, ott csak egy alaplapcserét tudnak ajánlani.

És sajnos ez a „hiba” a Big Sur-ben is benne maradt. A véletlen műve lenne? Egyszerű gondatlanság?

Mit tehetünk?

Szerencsére sok esetben ezek megoldható problémák és nagy részüket lehet is javítani. (Bár a nem hivatalos szervizek működését évről évre nehezíti az Apple különböző trükkökkel.)

Örömmel mondanánk, hogy a jövőben is mindenben tudunk segíteni, de egyre kevesebb a mozgásterünk nekünk is. Mindenesetre, ha hasonló problémával találjuk szemben magunkat, a lehető legfontosabb döntés, hogy olyan helyre vigyük a készülékünket, ahol megfelelő felszereltséggel és szaktudással rendelkeznek. És hogy miért?

Egy ilyen hibánál még talán visszahozható a készülék az élők közé. Egy rossz „szakember” viszont örökre tönkre teheti az alaplapot.

Leleplező sorozatunkat hamarosan folytatjuk, a következő  3 cikkünk várható még a témában:

• „Right to repair!” (Jogunk van javítani!)”
• „Tervezünk, vagy eltervezünk”
• „Nehéz menteni?”

Ha nem szeretnétek lemaradni mindezekről, kövessetek minket Facebookon vagy iratkozzatok fel itt lejjebb görgetve blogbejegyzéseinkre!

Egy közérdekű kérdés: elég részletes volt a cikkünk a probléma megértéséhez? Vagy lehetne még részletekbemenőbb? Esetleg már így is túl szakmai? Hogy éreztétek? Köszönjük, hogyha visszajeleztek pár szóban a komment szekcióban!