Címke: drón

Inspire 1 szakadt kábel javítása

Enyhe becsapódás

Rázós landolás egy DJI Inspire drónnal

2019. április 10.

Még tavaly történt az eset, csak a fotókat most találtam meg, gondoltam megér egy szösszenetet. Javítottunk egy Inspire 1 drónt, ami elég nagy lendülettel landolhatott, mivel a gimbaltartó kiszakadt a felette lévő tartóvázból.

A gimbaltartó szerkezet gumibakokkal van felfüggesztve rezgéscsillapítási célból, és van egy fél-egy centiméteres holtjátéka, amit a belecsatlakozó kábelek engednek. Egy nagyobb ütés hatására ez a felfüggesztés jobban meglendülhet lefelé (ez történt most is), és az egyik szalagkábel csatlakozója kiszakadt a foglalatából. A kiszakadás következtében a csatlakozó műanyag foglalata több helyen eltörött, így egy új foglalatba kellett átszerelnünk a rugós érintkezőjű végekkel szerelt vezetékeket.

A bejegyzés itt folytatódik, a képeket ide kattintva tudod megnézni »

drónjavítás, statisztika, évértékelő, drónjavítások számokban

évértékelő

Drónjavítások számokban

2019. március 15.

Egy kicsit kísérleteztünk a grafikon-megjelenítéssel, és egyébként is be szerettünk volna számolni az elmúlt évek drónjavítási tapasztalatairól. Úgyhogy készítettünk pár diagramot, amik a szervizünkben leadott DJI drónok modell szerinti megoszlását mutatják. Először felidézzük a 2017-es év számait, majd folytatjuk a 2018-as drónjavítások részletezésével. A drónos statisztikából igyekeztünk levonni néhány következtetést is.

Drónjavítások – 2017

Láthatjuk, hogy a Mavic Pro (26%), Phantom 3 sorozat (30%) szinte fej-fej mellett végzett az év végi összesítésben, a Spark (19%) és a Phantom 4 sorozat (16%) már kisebb arányban képviseltette magát. Ebből az eredményből nem lehet levonni következtetést az egyes dróntípusok megbízhatóságára vonatkozóan, hiszen viszonylag kevés (43 darab) kvadkoptert javítottunk 2017-ben (2016 év végén kezdtük), illetve a típusok is éppen megjelentek, kifutottak ebben az időtartományban, tehát nem egy állandósult helyzetből vettünk mintát.

Általánosságban az a véleményünk alakult ki az első évben, hogy a DJI drónjai egytől-egyig jól megtervezett, jó minőségű anyagokból megépített, kulturáltan javítható drónok, érdemes velük továbbra is foglalkozni és fejleszteni ezt a profilunkat. Mindegyik típusnak vannak a többitől megkülönböztető előnyei és hátrányai, illetve mindegyik típusban felfedeztünk kisebb nagyobb konstrukciós hibákat, amik megnehezíthetik a javítást. Megismertük a DJI egyes modelleinek gyakori típushibáit is, és az így kialakult összkép segít minket abban, hogy sok szempontból megközelítve tudunk tanácsot adni, illetve döntést segítő kérdéseket feltenni a leendő drón-tulajdonosoknak.

Ha érdekel, hogyan változott a drónok aránya és összmennyisége 2018-ban, kattints ide a folytatáshoz!

A Mavic 2 Zoom gimbal-kamera modulját igen könnyű kivenni

ilyen is ritkán történik

Mavic 2 Pro és Zoom: átgondoltabb konstrukció?

2019. március 14.

Ugyan már fél éve megjelent a DJI legújabb félprofi-kompakt drónja, a Mavic 2 (Pro és Zoom változat), és már jópár sérült példánnyal találkoztunk, csak most jutottunk el odáig, hogy írjunk is szerelési tapasztalatainkról. Hiába, általában sokkal több a tennivalónk, mint az “újságírásra” maradó időnk. A Mavic Pro óta megjelent Spark és Mavic Air drónokban folyamatos előrelépéseket láttunk a DJI drónok konstrukcióját illetően, nincs ez másképp a Mavic 2 Pro/Zoom modellel sem. Úgy tűnik, hogy a gyártó is rájött arra, hogy a meghibásodott drónokat célszerű úgy megtervezni, hogy a sérülékeny alkatrészek könnyen cserélhetők legyenek, hiszen így sok erőforrást tud megtakarítani a termék eladása utáni támogatási időszakban.

Kétségtelen, hogy a DJI drónok legsérülékenyebb alkatrésze egyben az egyik legdrágább alkatrész is. A gimbal-kamera egységről van szó, ami egyben tartalmazza a digitális képkészítés éppen aktuális csúcsszenzorát és lencserendszerét, valamint egy hihetetlenül precíz elektromechanikus szerkezetet, aminek a vezérlése 3 tengely mentén folyamatosan stabilizálja a kameraegységet. Ennek a két dolognak a fúziója eredményezi azt, hogy a levegőben szálló, és igencsak remegő drónról mégis rezzenéstelen és stabil felvételeket tudunk készíteni.

Ebben az írásban a gimbal-kamera modul cseréjére fókuszálunk, olvass tovább, ha érdekel!

csak haladóknak!

Maguktól tönkremennek a DJI drónok…

2019. január 31.

Mielőtt bárki is azzal gyanúsítana, hogy a cím csak egy bulváros túlzás, megnyugtatásképpen közölni szeretném, hogy valós problémáról van szó. A Phantom 3 Advanced és Phantom 3 Professional drónok (elsősorban kamera moduljaik) hajlamosak működésképtelenné válni, ha sokáig állnak használatlanul. Furcsán hangzik, de így van, elmesélem, miért!

Phantom 3 kamera hiba

Sokan tapasztalják tavasszal a télen gondosan elcsomagolt Phantom 3 drónjukat elővéve, hogy bekapcsolást követően nem ad élőképet a drón kamerája. A DJI Go applikáció ugyan tud kapcsolódni a távirányítóhoz (néhány esetben még ez sem sikerül, erről később írok), és az alkalmazással még vezérelni is lehet a drónt, de a kamera képe már nem jelenik meg. A gimbal nem vezérelhető, és nem is kalibrálható, illetve képet sem tudunk készíteni vele a behelyezett microSD kártyára.

Az applikáció az állapotsorban azt írja ilyenkor, hogy “No image transmission signal” vagy “Weak image transmission signal”, netán “Gimbal disconnected”.

Érdemes megpróbálkozni egy firmware-frissítéssel, de a legtöbb esetben sajnos ez sem jár sikerrel. Amiatt, mert a kártyára másolt firmware-fájlt nem tudja beolvasni a vezérlőegység.

Ha kíváncsi vagy, hogyan fejtettük meg ezt a rejtélyes hibát, olvass tovább!

A Mavic Pro akkumulátorának főbb alkotórészei

Pár érdekesség

Mitől intelligens a DJI Intelligens Akkumulátor?

2019. január 28.

Érkezett hozzánk egy hibás Mavic Pro akkumulátor, és miután meggyőződtünk róla, hogy nem tudjuk életre kelteni, szétszedtük, hogy megtudjuk, mi rejtőzik a burkolat alatt, és mitől kerül egy kisebb vagyonba egy DJI drónakkumulátor.

Ha nyommentesen szeretnénk szétszedni az akkumulátort, nem lesz könnyű dolgunk, de kis türelemmel és a hasonló eszközök szerelésével szerzett rutinunkkal végül sérülés nélkül szét tudtuk nyitni az akku házát.

Az akkut lényegében 3 darab sorba kapcsolt 3830 mAh kapacitású Lítium-ion Polimer cella, illetve egy komplett töltésvezérlő áramkör alkotja. A cellák sorba vannak kapcsolva, és az akku így éri el a névleges 11,4 Voltos feszültségét, ugyanakkor a sorba kapcsolt cellák külön is ki vannak vezetve a töltőelektronikához, mivel az külön-külön figyeli a cellák állapotát, vezérli az egyenletes töltést, és hiba esetén tiltja le a teljes akkumulátor működését (valószínűleg ez történt ezzel az akkuval is).

A töltőelektronikát megvizsgálva több érdekességet is találhatunk. Egyrészt ezen a panelen van a négy LED, ami a töltöttségi állapotot mutatja, és egyéb információkkal is tud szolgálni a LED-ekkel megjelenített hibakódok által. Másrészt van a panelre kötve egy hőérzékelő is, ami alapesetben a cellák közé van bevezetve, és ha az bármi rendellenes hőmérsékletet észlel (túl hideg vagy túl meleg), közbe tud avatkozni.

A töltésvezérlő panel hátoldalán elég sok tesztpontot is találhatunk. Ezek egy része (GND, V1, V2, V3) a cellákhoz vezet közvetlenül, mérési lehetőséget biztosítva. Találtam még SDA, SCL nevű pad-eket is, ezek az I2C protokollhoz kapcsolódó pontok, segítségükkel újra lehetne programozni az akku működését vezérlő Texas Instruments BQ30Z55 69TG4 ATG3 töltésvezérlő IC-t és az MSP430 mikrokontrollert, ami a töltésvezérlő IC és a drón közötti kommunikációt biztosítja. Utánaolvasva elég mély és érdekes témának ígérkezik, de nem tudom, mikor lesz időm elmélyedni jobban a témában.

Valószínűleg sok olyan akkut meg lehetne menteni, ami csak a vezérlő hibája vagy félreprogramozódása miatt nem használható már. Volt még egyébként TXD és RXD pad is a lapon, ami az akkucsatlakozó két oldalsó érintkezőjére van kivezetve, és valószínűleg a vezérlőáramkör programozását, frissítését teszi lehetővé. Van egy BAT+ és egy BAT- pad is, ami a sorba kapcsolt cellákra kapcsolódik egy kellően vastag kábellel, illetve egy PACK+ és egy PACK- pad is, amin az akkucsatlakozóra kimenő feszültség mérhető az akku bekapcsolt állapotában. Amit nem tudtam még megfejteni az a TEST, DIS, RST (reset?), SWI, TP1, TP2, PRES_N, AD_PACK+ pad-ek funkciója. Majd egyszer talán még megfejtem jobban a témát!

A biztonságos repülés feltétele az, hogy a drón ismerje a tápellátást adó akkumulátor paramétereit. Ezt úgy lehet megvalósítani, hogy egy teljes vezérlést is bele kell építeni az akkumulátor-csomagba, ami felügyeli és nyomon követi a töltés során felvett és a kisütések során leadott energia mennyiségét, ezáltal ki tudja számolni az akku valós kapacitását. Ez a beépített vezérlés további fontos információkkal szolgál a drón repülésvezérlő szoftvere számára, jelzi, ha túl hideg vagy túl meleg az akku, illetve előre tudja jelezni a fennmaradó töltésmennyiséget a drón számára. Ettől lesz “intelligens” az akku, és emiatt kerül viszonylag sok pénzbe egy új akkumulátor.

Egyébként ugyanilyen elven működik az összes DJI drón akkumulátora. A Spark, Phantom sorozat, Inspire akkumulátoraiban is megtalálható a cellák mellett a töltésvezérlő elektronika. Az Inspire 2 akkumulátorába egyébként még külön fűtőelemet is épített a gyártó, hogy hideg időben egy kis előmelegítést is biztosíthasson saját magának az akku, így jobb teljesítményt nyújtson repülés közben.

Még egy érdekesség: a DJI akkumulátorokhoz nem szükséges különleges töltő: elég hozzájuk egy stabil tápegység, amin pontosan be lehet állítani a töltőfeszültséget. Az akku meghatározott “lábaira” kapcsolva ezt a feszültséget, a beépített töltőáramkör megoldja a drón akkumulátorcelláinak egyenletes töltését a beépített balanszcsatlakozón keresztül.