Kategória: 3D nyomtatás

Tervezés és gyártás


Új kedvencem: a Repülő Fogpiszkáló

Írtam már arról, hogy mennyire megfogott az apró drónok világa. Most még mélyebbre merültem, és terveztem, majd legyártottam egy kétcellás mikrodrónt is a korábbi egycellásom mellé. Bemutatom, hogy an készült, hogy aki kedvet kap, építhessen hasonlót.

Nagyon szeretek miniatűr, működőképes és alaposan kidolgozott dolgokat tervezni és építeni. Az is tetszik ebben a “fogpiszkálónak” is nevezett méretkategóriában, hogy a nagy drónokhoz hasonló repülési élményt tudnak nyújtani, viszont nem igényelnek túl sok előkészületet, ha repülni szeretnénk. A nagy drónok 4 vagy 6 cellés akkumulátorjait feltölteni jó fél napos procedúra, közben nem árt résen lenni, mert ha egy ilyen akku kigyullad, ott kevés dolog marad épségben.

A mikrodrónok kicsi akkumulátorjai könnyen és gyorsan feltölthetőek, kevésbé veszélyesek, és a további tartozékok is elférnek kis helyen. A nagy versenydrónoknak a hangja is elég zavaró tud lenni lakott környezetben, illetve 500-800 grammos tömegükkel már meglehetősen veszélyesek tudnak lenni. Az apró drónok a 30-60 grammjukkal teljesen veszélytelenek, és hangjuk sem zavaró.

Mindig csak újat és újat építek

A korábban épített, egycellás akkuval együtt kb. 30 grammos mikrodrónomon propellert cseréltem a Kababfpv által is szent grálnak mondott 65 mm-es King Kong propellerekre, állítottam pár repülési paramétert, és a kettő együtt csodát tett a géppel, sokkal stabilabban repül, és rugalmasabban manőverezhető.

Ugyanakkor rendesen érződnek a gép határai, korántsem olyan erőteljes, mint egy 5″-es gép. Ezért ugyanebben a kategóriában egy kicsit erősebb gépet szerettem volna építeni. Ehhez kétcellás akkumulátor kell, és nagyobb nyomatékú motorok. A kétcellás akkuhoz más repülésvezérlő is kell, úgyhogy teljes újratervezés következett. Az új gép tömegének (akkuval együtt) célszerű 75 gramm alatt maradnia, ha jól sejtem az itt összeálló gép körülbelül 60-65 grammos lesz a 450 mAh-s GNB akkuval (az írás idején az akku még nem érkezett meg).

Rövidre fogom magam, próbálom a lényeget leírni.

A Caddx EOS2 kamera gyári kábelét kicseréltem a VTX-hez kapott kábelre.

A Caddx EOS2 kamera gyári kábelét kicseréltem a VTX-hez kapott kábelre.

A motorok csatlakozóit leforrasztottam, mert a mororvezetékeket direktben az FC-re forrasztottam.

A motorok csatlakozóit leforrasztottam, mert a mororvezetékeket direktben az FC-re forrasztottam.

Az FC-hez kapott gumibakokat kicsit át kellett szabni.

Az FC-hez kapott gumibakokat kicsit át kellett szabni.

Whoop VTX, antennája, és kábelei.

Whoop VTX, antennája, és kábelei.

Alkatrészek

Repülésvezérlőnek (FC) a CrazyBee F4 Pro v2.0-t választottam a HappyModel nevű gyártótól, mivel integrálva van benne a motorvezéslő (ESC), a videora információt vetítő rendszer (OSD) és egy választott rádióvevő (RX, esetemben Frsky). Gyakorlatilag a videojeladón kívül minden benne van egy 26×26 milliméteres lapkábn, elképesztő. A panelt átlósan célszerű elhelyezni a drón vázán, és fölé helyezhető a szintén HappyModel által gyártott Whoop VTX névre keresztelt, háromszög formájú lapra szerelt VTX. Motornak az AMAXinno 1103 méretű, 7500KV-s motorját választottam, kamerának pedig a Caddx EOS2-t.

AMAXinno 1103 7500KV motorok.

AMAXinno 1103 7500KV motorok.

A motor vezetékei jó minőségűek, szilikonbevonattal. Ritka az ilyen.

A motor vezetékei jó minőségűek, szilikonbevonattal. Ritka az ilyen.

Itt látszik, hogy melyik kábelt hova kellett forrasztani. A kéket és a sárgát véletlenül felcseréltem, de utólag korrigáltam.

Itt látszik, hogy melyik kábelt hova kellett forrasztani. A kéket és a sárgát véletlenül felcseréltem, de utólag korrigáltam.

A teljes rendszer összeállt, már csak rövidítei kellett némelyik kábelköteget.

A teljes rendszer összeállt, már csak rövidítei kellett némelyik kábelköteget.

A váz megtervezése, és az összeépítés

A drón vázát Fusion 360-nal terveztem meg, és sok jó szolgálatot tett Prusa i3 MK3-as nyomtatónkkal nyomtattam ki ABS-ből. Pár váztörés után biztos legyártom majd a végleges vázat karbonból is, mivel a műanyag váz nem annyira ellenálló, mint a 2 mm vastagságú karbonlap. A vázra ráillesztett repülésvezérlő panelre kézzel ráillesztettem a VTX-et és a kamerát is, és elkezdtem képzeletben megtervezni ezek tartoszerkezetét is, és pár órával később a gépen lemodellezett változatokat már ki is nyomtattam.

Néhány iteráció után eljutottam oda, hogy összeépíthető lett a drón. Minden vezetéket méretre vágtam, az FC-hez kapott gumi távtartókat is beszabtam a helyükre, kerestem pár 2mm-es, hosszú csavart, és beforrasztottam a VTX kábeleit. A kamera kábelét kicseréltem olyan csatlakozósra, ami a VTX-hez passzolt. Estére el is készültem a drónnal, de mivel még nem kaptam meg hozzá az akkukat, nem tudtam még kipróbálni. Majd frissítem a cikket, ha ki tudtam próbálni.

Az általam tervezett és gyártott váz, kameratartó és VTX-rögzítő.

Az általam tervezett és gyártott váz, kameratartó és VTX-rögzítő.

Vázra építettm a motorokat és a repülésvezérlőt.

Vázra építettm a motorokat és a repülésvezérlőt.

Felraktam a kameratartót és a VTX-et is.

Felraktam a kameratartót és a VTX-et is.

A drón a jelenlegi állapotában kb. 34 grammos, ami szerintem jónak mondható. Valószínűleg jópárszor össze fogom törni a vázat és a többi tartóelemet, és mielőtt újat gyártok ezekből, meg fogom vizsgálni, hogy mik a gyenge pontjaik, és annak megfelelően majd javítom a terveket.

Befejezésképpen a kamerát rögzítettem, illetve a VTX-rögzítővel zártam az építést. Az tartja az antennát is, illetve az antenna csatlakozóját az szorítja a helyére.

Befejezésképpen a kamerát rögzítettem, illetve a VTX-rögzítővel zártam az építést. Az tartja az antennát is, illetve az antenna csatlakozóját az szorítja a helyére.

Költségvetés

CrazyBee F4 Pro v2.0 – 40USD
Whoop VTX 200mW – 14USD
CaddX EOS2 – 14USD
AMAXinno 1103 7500KV – 4 x 11USD = 44USD

Összesen: 112USD, váz és apróságok nélkül, utóbbit kb. egy nap alatt terveztem és gyártottam pár prototípus tesztelése és fejlesztése után.

Az inspiráció

Óriási segítség volt a tervezéshez Kababfpv egyik bejegyzése, amiben a jelenleg kapható alkatrészeket tesztelte és írt róluk véleményt. Ajánlom még YouTube csatornáját is, valamint ezt a bejegyzését.

Remélem, kedvet hoztam egy ilyen apróság megépítéséhez, ha kérdésed volna, írd meg kommentben, vagy oszd meg velünk, ha van már tapasztalatod ezekkel a jószágokkal!

Saját gyártmány


Egy apró pöcök Mavic Pro-hoz

Az első generációs Mavic Pro drónok legsérülékenyebb pontja a gimbal-kamera egység. Mind a felfüggesztés, mind a három tengely mentén stabilizáló gimbal nagyon törékeny jószág. Elvileg a felfüggesztés úgy van kialakítva, hogy a nagyobb ütődések során megakadályozza, hogy a gimbal leszakadjon a rugalmas tartóbakokról, de sok esetben mégis el tud törni egy apró műanyag tartófül, így a gimbal is túlzottan kimozdul, és megsérül.

Mavic Pro – Kiszakadt gimbal-kamera

Mavic Pro – Kiszakadt gimbal-kamera

Ezzel a konstrukciós problémával nincs mit tenni, helyette viszont arra kerestünk megoldást, hogy hogyan lehetne enyhíteni a kárt, ha egy balul sikerült landolás vagy ütközés során megsérült a gimbal-felfüggesztése a Mavic Pro drónunknak, és eltört volna a “pici pöcök”.

Találtunk megoldást, és kicsit finomítottunk is rajta »

Pár óra után így áll a nyomtatás

Hiányzott, felismertük, legyártottuk!


IKEA Samla doboz klipsz – ismét nyomtatunk…

Vannak olyan apró dolgok, amik megkönnyítik a mindennapjainkat, és vannak olyan dolgok, amiket egyszerűen nem értünk, hogy miért nem léteznek a valóságban. Így vagyunk az IKEA Samla dobozokkal is, és így vagyunk a hozzájuk tartozó lezáró klipszekkel.

Illetve lennénk, ha gyártana az IKEA belőlük a kisebb méretű dobozaira. De nem minden IKEA doboz zárható sajnos. Nálunk nagyon megkönnyíti a munkát, hogy szerszámainkat, készülékeinket, az alkatrészek nagy részét ilyen dobozokban tudhatjuk, így könnyen rendet tudunk tartani. Ugyanakkor nagyon hiányzik néha a lezáróklipsz, amit valamiért nem gyárt az IKEA az 5, 11 és 22 literes dobozokhoz.

Nem estünk kétségbe, gyártottunk magunknak, így! »

Phantom 3 Adv/Pro hiányzó gimbalfixáló alkatrészét nyomtattuk ki

Mai 3D nyomtatás kalandunk


Hiányzik? Legyártjuk!

Fél éves a 3D nyomtató

Csak eszembe jutott leírni, hogy minél többen tudjanak róla: már több, mint fél éve üzemel a 3D nyomtató szervizünkben (Prusa i3 MK3, egy álom!), és egyre ügyesebbek vagyunk mi is a kiismerésében. Azon túl, hogy PLA-ból ügyesen ki tudunk bármit nyomtatni, már TPU-ból, ABS-ből és Polipropilénből is sikeresen készítettünk termékeket. Sőt, nemhogy csak nyomtatunk, de tervezünk is apróságokat, drónalkatrészeket! Következő nagyobb projekt a nyomtató beburkolása lesz, hogy a hőmérséklet-változásra érzékeny anyagokat nagyobb pontossággal tudjuk nyomtatni.

Mai példánk

A mai drónjavítások közepette merült fel az igény egy Phantom 3 Pro hiányzó gimbalfixálójának pótlására, amihez ezt a modellt találtam a Thingiverse-n. Gyorsan ki is nyomtattam, és már biztonságosan szállítható a drón, nem fog összevissza kalimpálni a kamera.

Phantom 3 Adv/Pro hiányzó gimbalfixáló alkatrészét nyomtattuk ki, 3D nyomtató, 3D nyomtatás, drón alkatrész nyomtatás

Phantom 3 Adv/Pro hiányzó gimbalfixáló alkatrészét nyomtattuk ki

Szóval, ha hiányzik egy alkatrész, lehet, hogy tudunk segíteni, írj nekünk!

A végleges adapter pont jó helyen tartja a lencsét, és minden gomb használható marad

Újrahasznosítás + 3D nyomtatás


Csináld magad: Így készíts a mobilodból mikroszkópot!

Környezettudatos szervizként egyrészt összegyűjtjük az általunk javított készülékek hibás alkatrészeit, másrészt folyton azon jár az agyunk, hogy valami módon új értelmet találjunk a kiselejtezett alkatrészeknek. Volt már rá példa, hogy MacBook fedlapjából óraszámlapot készítettünk, most pedig egy másik érdekes projektünket mutatjuk be!

Egy hibás iPhone 5s kamera

Egy hibás iPhone 5s kamera

Néhányan odavagyunk a fényképészetért, és minden olyan dologért, amivel képet lehet készíteni és objektívje van, így nem csoda hogy megragadta figyelmünket pár kidobott iPhone kameramodul az e-hulladékgyűjtő dobozunkban. El is kezdtek forogni a fogaskerekek, mit lehetne kezdeni a sérült, beázott kameraegységekkel. Nézegettük, forgattuk, aztán előkerült a szike, a csipesz és más kegyetlen szerszámok, és végül azon vettük észre magunkat, hogy kiműtöttük a kameramodul szemét, azaz magát az objektívegységet.

Így készül a mikroszkóp! Kattints!