Kategória: drón

drónjavítás, statisztika, évértékelő, drónjavítások számokban

évértékelő


Drónjavítások számokban

Egy kicsit kísérleteztünk a grafikon-megjelenítéssel, és egyébként is be szerettünk volna számolni az elmúlt évek drónjavítási tapasztalatairól. Úgyhogy készítettünk pár diagramot, amik a szervizünkben leadott DJI drónok modell szerinti megoszlását mutatják. Először felidézzük a 2017-es év számait, majd folytatjuk a 2018-as drónjavítások részletezésével. A drónos statisztikából igyekeztünk levonni néhány következtetést is.

Drónjavítások – 2017

Láthatjuk, hogy a Mavic Pro (26%), Phantom 3 sorozat (30%) szinte fej-fej mellett végzett az év végi összesítésben, a Spark (19%) és a Phantom 4 sorozat (16%) már kisebb arányban képviseltette magát. Ebből az eredményből nem lehet levonni következtetést az egyes dróntípusok megbízhatóságára vonatkozóan, hiszen viszonylag kevés (43 darab) kvadkoptert javítottunk 2017-ben (2016 év végén kezdtük), illetve a típusok is éppen megjelentek, kifutottak ebben az időtartományban, tehát nem egy állandósult helyzetből vettünk mintát.

Általánosságban az a véleményünk alakult ki az első évben, hogy a DJI drónjai egytől-egyig jól megtervezett, jó minőségű anyagokból megépített, kulturáltan javítható drónok, érdemes velük továbbra is foglalkozni és fejleszteni ezt a profilunkat. Mindegyik típusnak vannak a többitől megkülönböztető előnyei és hátrányai, illetve mindegyik típusban felfedeztünk kisebb nagyobb konstrukciós hibákat, amik megnehezíthetik a javítást. Megismertük a DJI egyes modelleinek gyakori típushibáit is, és az így kialakult összkép segít minket abban, hogy sok szempontból megközelítve tudunk tanácsot adni, illetve döntést segítő kérdéseket feltenni a leendő drón-tulajdonosoknak.

Ha érdekel, hogyan változott a drónok aránya és összmennyisége 2018-ban, kattints ide a folytatáshoz!

A Mavic 2 Zoom gimbal-kamera modulját igen könnyű kivenni

ilyen is ritkán történik


Mavic 2 Pro és Zoom: átgondoltabb konstrukció?

Ugyan már fél éve megjelent a DJI legújabb félprofi-kompakt drónja, a Mavic 2 (Pro és Zoom változat), és már jópár sérült példánnyal találkoztunk, csak most jutottunk el odáig, hogy írjunk is szerelési tapasztalatainkról. Hiába, általában sokkal több a tennivalónk, mint az “újságírásra” maradó időnk. A Mavic Pro óta megjelent Spark és Mavic Air drónokban folyamatos előrelépéseket láttunk a DJI drónok konstrukcióját illetően, nincs ez másképp a Mavic 2 Pro/Zoom modellel sem. Úgy tűnik, hogy a gyártó is rájött arra, hogy a meghibásodott drónokat célszerű úgy megtervezni, hogy a sérülékeny alkatrészek könnyen cserélhetők legyenek, hiszen így sok erőforrást tud megtakarítani a termék eladása utáni támogatási időszakban.

Kétségtelen, hogy a DJI drónok legsérülékenyebb alkatrésze egyben az egyik legdrágább alkatrész is. A gimbal-kamera egységről van szó, ami egyben tartalmazza a digitális képkészítés éppen aktuális csúcsszenzorát és lencserendszerét, valamint egy hihetetlenül precíz elektromechanikus szerkezetet, aminek a vezérlése 3 tengely mentén folyamatosan stabilizálja a kameraegységet. Ennek a két dolognak a fúziója eredményezi azt, hogy a levegőben szálló, és igencsak remegő drónról mégis rezzenéstelen és stabil felvételeket tudunk készíteni.

Ebben az írásban a gimbal-kamera modul cseréjére fókuszálunk, olvass tovább, ha érdekel!

csak haladóknak!


Maguktól tönkremennek a DJI drónok…

Mielőtt bárki is azzal gyanúsítana, hogy a cím csak egy bulváros túlzás, megnyugtatásképpen közölni szeretném, hogy valós problémáról van szó. A Phantom 3 Advanced és Phantom 3 Professional drónok (elsősorban kamera moduljaik) hajlamosak működésképtelenné válni, ha sokáig állnak használatlanul. Furcsán hangzik, de így van, elmesélem, miért!

Phantom 3 kamera hiba

Sokan tapasztalják tavasszal a télen gondosan elcsomagolt Phantom 3 drónjukat elővéve, hogy bekapcsolást követően nem ad élőképet a drón kamerája. A DJI Go applikáció ugyan tud kapcsolódni a távirányítóhoz (néhány esetben még ez sem sikerül, erről később írok), és az alkalmazással még vezérelni is lehet a drónt, de a kamera képe már nem jelenik meg. A gimbal nem vezérelhető, és nem is kalibrálható, illetve képet sem tudunk készíteni vele a behelyezett microSD kártyára.

Az applikáció az állapotsorban azt írja ilyenkor, hogy “No image transmission signal” vagy “Weak image transmission signal”, netán “Gimbal disconnected”.

Érdemes megpróbálkozni egy firmware-frissítéssel, de a legtöbb esetben sajnos ez sem jár sikerrel. Amiatt, mert a kártyára másolt firmware-fájlt nem tudja beolvasni a vezérlőegység.

Ha kíváncsi vagy, hogyan fejtettük meg ezt a rejtélyes hibát, olvass tovább!

A Mavic Pro akkumulátorának főbb alkotórészei

Pár érdekesség


Mitől intelligens a DJI Intelligens Akkumulátor?

Érkezett hozzánk egy hibás Mavic Pro akkumulátor, és miután meggyőződtünk róla, hogy nem tudjuk életre kelteni, szétszedtük, hogy megtudjuk, mi rejtőzik a burkolat alatt, és mitől kerül egy kisebb vagyonba egy DJI drónakkumulátor.

Ha nyommentesen szeretnénk szétszedni az akkumulátort, nem lesz könnyű dolgunk, de kis türelemmel és a hasonló eszközök szerelésével szerzett rutinunkkal végül sérülés nélkül szét tudtuk nyitni az akku házát.

Az akkut lényegében 3 darab sorba kapcsolt 3830 mAh kapacitású Lítium-ion Polimer cella, illetve egy komplett töltésvezérlő áramkör alkotja. A cellák sorba vannak kapcsolva, és az akku így éri el a névleges 11,4 Voltos feszültségét, ugyanakkor a sorba kapcsolt cellák külön is ki vannak vezetve a töltőelektronikához, mivel az külön-külön figyeli a cellák állapotát, vezérli az egyenletes töltést, és hiba esetén tiltja le a teljes akkumulátor működését (valószínűleg ez történt ezzel az akkuval is).

A töltőelektronikát megvizsgálva több érdekességet is találhatunk. Egyrészt ezen a panelen van a négy LED, ami a töltöttségi állapotot mutatja, és egyéb információkkal is tud szolgálni a LED-ekkel megjelenített hibakódok által. Másrészt van a panelre kötve egy hőérzékelő is, ami alapesetben a cellák közé van bevezetve, és ha az bármi rendellenes hőmérsékletet észlel (túl hideg vagy túl meleg), közbe tud avatkozni.

A töltésvezérlő panel hátoldalán elég sok tesztpontot is találhatunk. Ezek egy része (GND, V1, V2, V3) a cellákhoz vezet közvetlenül, mérési lehetőséget biztosítva. Találtam még SDA, SCL nevű pad-eket is, ezek az I2C protokollhoz kapcsolódó pontok, segítségükkel újra lehetne programozni az akku működését vezérlő Texas Instruments BQ30Z55 69TG4 ATG3 töltésvezérlő IC-t és az MSP430 mikrokontrollert, ami a töltésvezérlő IC és a drón közötti kommunikációt biztosítja. Utánaolvasva elég mély és érdekes témának ígérkezik, de nem tudom, mikor lesz időm elmélyedni jobban a témában.

Valószínűleg sok olyan akkut meg lehetne menteni, ami csak a vezérlő hibája vagy félreprogramozódása miatt nem használható már. Volt még egyébként TXD és RXD pad is a lapon, ami az akkucsatlakozó két oldalsó érintkezőjére van kivezetve, és valószínűleg a vezérlőáramkör programozását, frissítését teszi lehetővé. Van egy BAT+ és egy BAT- pad is, ami a sorba kapcsolt cellákra kapcsolódik egy kellően vastag kábellel, illetve egy PACK+ és egy PACK- pad is, amin az akkucsatlakozóra kimenő feszültség mérhető az akku bekapcsolt állapotában. Amit nem tudtam még megfejteni az a TEST, DIS, RST (reset?), SWI, TP1, TP2, PRES_N, AD_PACK+ pad-ek funkciója. Majd egyszer talán még megfejtem jobban a témát!

A biztonságos repülés feltétele az, hogy a drón ismerje a tápellátást adó akkumulátor paramétereit. Ezt úgy lehet megvalósítani, hogy egy teljes vezérlést is bele kell építeni az akkumulátor-csomagba, ami felügyeli és nyomon követi a töltés során felvett és a kisütések során leadott energia mennyiségét, ezáltal ki tudja számolni az akku valós kapacitását. Ez a beépített vezérlés további fontos információkkal szolgál a drón repülésvezérlő szoftvere számára, jelzi, ha túl hideg vagy túl meleg az akku, illetve előre tudja jelezni a fennmaradó töltésmennyiséget a drón számára. Ettől lesz “intelligens” az akku, és emiatt kerül viszonylag sok pénzbe egy új akkumulátor.

Egyébként ugyanilyen elven működik az összes DJI drón akkumulátora. A Spark, Phantom sorozat, Inspire akkumulátoraiban is megtalálható a cellák mellett a töltésvezérlő elektronika. Az Inspire 2 akkumulátorába egyébként még külön fűtőelemet is épített a gyártó, hogy hideg időben egy kis előmelegítést is biztosíthasson saját magának az akku, így jobb teljesítményt nyújtson repülés közben.

Még egy érdekesség: a DJI akkumulátorokhoz nem szükséges különleges töltő: elég hozzájuk egy stabil tápegység, amin pontosan be lehet állítani a töltőfeszültséget. Az akku meghatározott “lábaira” kapcsolva ezt a feszültséget, a beépített töltőáramkör megoldja a drón akkumulátorcelláinak egyenletes töltését a beépített balanszcsatlakozón keresztül.

Így néz ki teljes pompájában a kis cukiság

Apró méret – óriási öröm!


Mikro-drón móka! (+videó)

Amikor akad egy kis szabadidőm, szívesen tervezek és építek mikro-drónokat. Ha csak a videó érdekel, a cikkem végén megnézheted!

A kihívást az jelenti számomra ebben a műfajban, hogy egyszerre kell a megtervezett és legyártott váznak könnyűnek és strapabírónak lennie, és az sem árt, ha funkcionális és esztétikus is! Ezek az apró jószágok akkuval együtt kb. 30 grammot nyomnak, és minden egyes gramm levegőbe emeléséért keményen megküzdenek az apró motorjaik. Egy cellás akkumulátorral működnek, emiatt nagyon kicsi a teljesítményük, érezhetően sokkal több gázt kell adni az emelkedéshez, gyorsításokhoz, és viszonylag nehéz újra felemelkedni süllyedésből. Instagram oldalunkon megnézheted az egyik próbarepülésemet.

Olvass tovább, hadd folytatódjon a móka!