Kategória: drón

Hármashatár-hegyi látkép – Mindenhol építkeznek

Néhány légifotó egy óbudai építkezésről

Múlt hónapban volt egy olyan felkérésünk egy építészeti kivitelezéssel foglalkozó cégtől, hogy egy már befejezett korszerűsítési projektjük eredményét, valamint egy éppen építés alatt lévő lakóparkjukat fotózzuk le madártávlatból. Az fotókat elsősorban dokumentálási célból készíttették, mi emellett az esztétikus megjelenést is szem előtt tartva fotóztunk.

Az egyik helyszín Szentendrén volt, a másik az óbudai Solymárvölgyben, a kettő között pedig ebédeltünk egy jót az Ürömi hüttében.

Mutatunk pár képet a kattintás után!

Tervezés és gyártás


Új kedvencem: a Repülő Fogpiszkáló

Írtam már arról, hogy mennyire megfogott az apró drónok világa. Most még mélyebbre merültem, és terveztem, majd legyártottam egy kétcellás mikrodrónt is a korábbi egycellásom mellé. Bemutatom, hogy an készült, hogy aki kedvet kap, építhessen hasonlót.

Nagyon szeretek miniatűr, működőképes és alaposan kidolgozott dolgokat tervezni és építeni. Az is tetszik ebben a “fogpiszkálónak” is nevezett méretkategóriában, hogy a nagy drónokhoz hasonló repülési élményt tudnak nyújtani, viszont nem igényelnek túl sok előkészületet, ha repülni szeretnénk. A nagy drónok 4 vagy 6 cellés akkumulátorjait feltölteni jó fél napos procedúra, közben nem árt résen lenni, mert ha egy ilyen akku kigyullad, ott kevés dolog marad épségben.

A mikrodrónok kicsi akkumulátorjai könnyen és gyorsan feltölthetőek, kevésbé veszélyesek, és a további tartozékok is elférnek kis helyen. A nagy versenydrónoknak a hangja is elég zavaró tud lenni lakott környezetben, illetve 500-800 grammos tömegükkel már meglehetősen veszélyesek tudnak lenni. Az apró drónok a 30-60 grammjukkal teljesen veszélytelenek, és hangjuk sem zavaró.

Mindig csak újat és újat építek

A korábban épített, egycellás akkuval együtt kb. 30 grammos mikrodrónomon propellert cseréltem a Kababfpv által is szent grálnak mondott 65 mm-es King Kong propellerekre, állítottam pár repülési paramétert, és a kettő együtt csodát tett a géppel, sokkal stabilabban repül, és rugalmasabban manőverezhető.

Ugyanakkor rendesen érződnek a gép határai, korántsem olyan erőteljes, mint egy 5″-es gép. Ezért ugyanebben a kategóriában egy kicsit erősebb gépet szerettem volna építeni. Ehhez kétcellás akkumulátor kell, és nagyobb nyomatékú motorok. A kétcellás akkuhoz más repülésvezérlő is kell, úgyhogy teljes újratervezés következett. Az új gép tömegének (akkuval együtt) célszerű 75 gramm alatt maradnia, ha jól sejtem az itt összeálló gép körülbelül 60-65 grammos lesz a 450 mAh-s GNB akkuval (az írás idején az akku még nem érkezett meg).

Rövidre fogom magam, próbálom a lényeget leírni.

A Caddx EOS2 kamera gyári kábelét kicseréltem a VTX-hez kapott kábelre.

A Caddx EOS2 kamera gyári kábelét kicseréltem a VTX-hez kapott kábelre.

A motorok csatlakozóit leforrasztottam, mert a mororvezetékeket direktben az FC-re forrasztottam.

A motorok csatlakozóit leforrasztottam, mert a mororvezetékeket direktben az FC-re forrasztottam.

Az FC-hez kapott gumibakokat kicsit át kellett szabni.

Az FC-hez kapott gumibakokat kicsit át kellett szabni.

Whoop VTX, antennája, és kábelei.

Whoop VTX, antennája, és kábelei.

Alkatrészek

Repülésvezérlőnek (FC) a CrazyBee F4 Pro v2.0-t választottam a HappyModel nevű gyártótól, mivel integrálva van benne a motorvezéslő (ESC), a videora információt vetítő rendszer (OSD) és egy választott rádióvevő (RX, esetemben Frsky). Gyakorlatilag a videojeladón kívül minden benne van egy 26×26 milliméteres lapkábn, elképesztő. A panelt átlósan célszerű elhelyezni a drón vázán, és fölé helyezhető a szintén HappyModel által gyártott Whoop VTX névre keresztelt, háromszög formájú lapra szerelt VTX. Motornak az AMAXinno 1103 méretű, 7500KV-s motorját választottam, kamerának pedig a Caddx EOS2-t.

AMAXinno 1103 7500KV motorok.

AMAXinno 1103 7500KV motorok.

A motor vezetékei jó minőségűek, szilikonbevonattal. Ritka az ilyen.

A motor vezetékei jó minőségűek, szilikonbevonattal. Ritka az ilyen.

Itt látszik, hogy melyik kábelt hova kellett forrasztani. A kéket és a sárgát véletlenül felcseréltem, de utólag korrigáltam.

Itt látszik, hogy melyik kábelt hova kellett forrasztani. A kéket és a sárgát véletlenül felcseréltem, de utólag korrigáltam.

A teljes rendszer összeállt, már csak rövidítei kellett némelyik kábelköteget.

A teljes rendszer összeállt, már csak rövidítei kellett némelyik kábelköteget.

A váz megtervezése, és az összeépítés

A drón vázát Fusion 360-nal terveztem meg, és sok jó szolgálatot tett Prusa i3 MK3-as nyomtatónkkal nyomtattam ki ABS-ből. Pár váztörés után biztos legyártom majd a végleges vázat karbonból is, mivel a műanyag váz nem annyira ellenálló, mint a 2 mm vastagságú karbonlap. A vázra ráillesztett repülésvezérlő panelre kézzel ráillesztettem a VTX-et és a kamerát is, és elkezdtem képzeletben megtervezni ezek tartoszerkezetét is, és pár órával később a gépen lemodellezett változatokat már ki is nyomtattam.

Néhány iteráció után eljutottam oda, hogy összeépíthető lett a drón. Minden vezetéket méretre vágtam, az FC-hez kapott gumi távtartókat is beszabtam a helyükre, kerestem pár 2mm-es, hosszú csavart, és beforrasztottam a VTX kábeleit. A kamera kábelét kicseréltem olyan csatlakozósra, ami a VTX-hez passzolt. Estére el is készültem a drónnal, de mivel még nem kaptam meg hozzá az akkukat, nem tudtam még kipróbálni. Majd frissítem a cikket, ha ki tudtam próbálni.

Az általam tervezett és gyártott váz, kameratartó és VTX-rögzítő.

Az általam tervezett és gyártott váz, kameratartó és VTX-rögzítő.

Vázra építettm a motorokat és a repülésvezérlőt.

Vázra építettm a motorokat és a repülésvezérlőt.

Felraktam a kameratartót és a VTX-et is.

Felraktam a kameratartót és a VTX-et is.

A drón a jelenlegi állapotában kb. 34 grammos, ami szerintem jónak mondható. Valószínűleg jópárszor össze fogom törni a vázat és a többi tartóelemet, és mielőtt újat gyártok ezekből, meg fogom vizsgálni, hogy mik a gyenge pontjaik, és annak megfelelően majd javítom a terveket.

Befejezésképpen a kamerát rögzítettem, illetve a VTX-rögzítővel zártam az építést. Az tartja az antennát is, illetve az antenna csatlakozóját az szorítja a helyére.

Befejezésképpen a kamerát rögzítettem, illetve a VTX-rögzítővel zártam az építést. Az tartja az antennát is, illetve az antenna csatlakozóját az szorítja a helyére.

Költségvetés

CrazyBee F4 Pro v2.0 – 40USD
Whoop VTX 200mW – 14USD
CaddX EOS2 – 14USD
AMAXinno 1103 7500KV – 4 x 11USD = 44USD

Összesen: 112USD, váz és apróságok nélkül, utóbbit kb. egy nap alatt terveztem és gyártottam pár prototípus tesztelése és fejlesztése után.

Az inspiráció

Óriási segítség volt a tervezéshez Kababfpv egyik bejegyzése, amiben a jelenleg kapható alkatrészeket tesztelte és írt róluk véleményt. Ajánlom még YouTube csatornáját is, valamint ezt a bejegyzését.

Remélem, kedvet hoztam egy ilyen apróság megépítéséhez, ha kérdésed volna, írd meg kommentben, vagy oszd meg velünk, ha van már tapasztalatod ezekkel a jószágokkal!

Saját gyártmány


Egy apró pöcök Mavic Pro-hoz

Az első generációs Mavic Pro drónok legsérülékenyebb pontja a gimbal-kamera egység. Mind a felfüggesztés, mind a három tengely mentén stabilizáló gimbal nagyon törékeny jószág. Elvileg a felfüggesztés úgy van kialakítva, hogy a nagyobb ütődések során megakadályozza, hogy a gimbal leszakadjon a rugalmas tartóbakokról, de sok esetben mégis el tud törni egy apró műanyag tartófül, így a gimbal is túlzottan kimozdul, és megsérül.

Mavic Pro – Kiszakadt gimbal-kamera

Mavic Pro – Kiszakadt gimbal-kamera

Ezzel a konstrukciós problémával nincs mit tenni, helyette viszont arra kerestünk megoldást, hogy hogyan lehetne enyhíteni a kárt, ha egy balul sikerült landolás vagy ütközés során megsérült a gimbal-felfüggesztése a Mavic Pro drónunknak, és eltört volna a “pici pöcök”.

Találtunk megoldást, és kicsit finomítottunk is rajta »

Inspire 1 szakadt kábel javítása

Enyhe becsapódás


Rázós landolás egy DJI Inspire drónnal

Még tavaly történt az eset, csak a fotókat most találtam meg, gondoltam megér egy szösszenetet. Javítottunk egy Inspire 1 drónt, ami elég nagy lendülettel landolhatott, mivel a gimbaltartó kiszakadt a felette lévő tartóvázból.

A gimbaltartó szerkezet gumibakokkal van felfüggesztve rezgéscsillapítási célból, és van egy fél-egy centiméteres holtjátéka, amit a belecsatlakozó kábelek engednek. Egy nagyobb ütés hatására ez a felfüggesztés jobban meglendülhet lefelé (ez történt most is), és az egyik szalagkábel csatlakozója kiszakadt a foglalatából. A kiszakadás következtében a csatlakozó műanyag foglalata több helyen eltörött, így egy új foglalatba kellett átszerelnünk a rugós érintkezőjű végekkel szerelt vezetékeket.

A bejegyzés itt folytatódik, a képeket ide kattintva tudod megnézni »

drónjavítás, statisztika, évértékelő, drónjavítások számokban

évértékelő


Drónjavítások számokban

Egy kicsit kísérleteztünk a grafikon-megjelenítéssel, és egyébként is be szerettünk volna számolni az elmúlt évek drónjavítási tapasztalatairól. Úgyhogy készítettünk pár diagramot, amik a szervizünkben leadott DJI drónok modell szerinti megoszlását mutatják. Először felidézzük a 2017-es év számait, majd folytatjuk a 2018-as drónjavítások részletezésével. A drónos statisztikából igyekeztünk levonni néhány következtetést is.

Drónjavítások – 2017

Láthatjuk, hogy a Mavic Pro (26%), Phantom 3 sorozat (30%) szinte fej-fej mellett végzett az év végi összesítésben, a Spark (19%) és a Phantom 4 sorozat (16%) már kisebb arányban képviseltette magát. Ebből az eredményből nem lehet levonni következtetést az egyes dróntípusok megbízhatóságára vonatkozóan, hiszen viszonylag kevés (43 darab) kvadkoptert javítottunk 2017-ben (2016 év végén kezdtük), illetve a típusok is éppen megjelentek, kifutottak ebben az időtartományban, tehát nem egy állandósult helyzetből vettünk mintát.

Általánosságban az a véleményünk alakult ki az első évben, hogy a DJI drónjai egytől-egyig jól megtervezett, jó minőségű anyagokból megépített, kulturáltan javítható drónok, érdemes velük továbbra is foglalkozni és fejleszteni ezt a profilunkat. Mindegyik típusnak vannak a többitől megkülönböztető előnyei és hátrányai, illetve mindegyik típusban felfedeztünk kisebb nagyobb konstrukciós hibákat, amik megnehezíthetik a javítást. Megismertük a DJI egyes modelleinek gyakori típushibáit is, és az így kialakult összkép segít minket abban, hogy sok szempontból megközelítve tudunk tanácsot adni, illetve döntést segítő kérdéseket feltenni a leendő drón-tulajdonosoknak.

Ha érdekel, hogyan változott a drónok aránya és összmennyisége 2018-ban, kattints ide a folytatáshoz!