Kategória: fejlesztés

Tervezés és gyártás


Új kedvencem: a Repülő Fogpiszkáló

Írtam már arról, hogy mennyire megfogott az apró drónok világa. Most még mélyebbre merültem, és terveztem, majd legyártottam egy kétcellás mikrodrónt is a korábbi egycellásom mellé. Bemutatom, hogy an készült, hogy aki kedvet kap, építhessen hasonlót.

Nagyon szeretek miniatűr, működőképes és alaposan kidolgozott dolgokat tervezni és építeni. Az is tetszik ebben a “fogpiszkálónak” is nevezett méretkategóriában, hogy a nagy drónokhoz hasonló repülési élményt tudnak nyújtani, viszont nem igényelnek túl sok előkészületet, ha repülni szeretnénk. A nagy drónok 4 vagy 6 cellés akkumulátorjait feltölteni jó fél napos procedúra, közben nem árt résen lenni, mert ha egy ilyen akku kigyullad, ott kevés dolog marad épségben.

A mikrodrónok kicsi akkumulátorjai könnyen és gyorsan feltölthetőek, kevésbé veszélyesek, és a további tartozékok is elférnek kis helyen. A nagy versenydrónoknak a hangja is elég zavaró tud lenni lakott környezetben, illetve 500-800 grammos tömegükkel már meglehetősen veszélyesek tudnak lenni. Az apró drónok a 30-60 grammjukkal teljesen veszélytelenek, és hangjuk sem zavaró.

Mindig csak újat és újat építek

A korábban épített, egycellás akkuval együtt kb. 30 grammos mikrodrónomon propellert cseréltem a Kababfpv által is szent grálnak mondott 65 mm-es King Kong propellerekre, állítottam pár repülési paramétert, és a kettő együtt csodát tett a géppel, sokkal stabilabban repül, és rugalmasabban manőverezhető.

Ugyanakkor rendesen érződnek a gép határai, korántsem olyan erőteljes, mint egy 5″-es gép. Ezért ugyanebben a kategóriában egy kicsit erősebb gépet szerettem volna építeni. Ehhez kétcellás akkumulátor kell, és nagyobb nyomatékú motorok. A kétcellás akkuhoz más repülésvezérlő is kell, úgyhogy teljes újratervezés következett. Az új gép tömegének (akkuval együtt) célszerű 75 gramm alatt maradnia, ha jól sejtem az itt összeálló gép körülbelül 60-65 grammos lesz a 450 mAh-s GNB akkuval (az írás idején az akku még nem érkezett meg).

Rövidre fogom magam, próbálom a lényeget leírni.

A Caddx EOS2 kamera gyári kábelét kicseréltem a VTX-hez kapott kábelre.

A Caddx EOS2 kamera gyári kábelét kicseréltem a VTX-hez kapott kábelre.

A motorok csatlakozóit leforrasztottam, mert a mororvezetékeket direktben az FC-re forrasztottam.

A motorok csatlakozóit leforrasztottam, mert a mororvezetékeket direktben az FC-re forrasztottam.

Az FC-hez kapott gumibakokat kicsit át kellett szabni.

Az FC-hez kapott gumibakokat kicsit át kellett szabni.

Whoop VTX, antennája, és kábelei.

Whoop VTX, antennája, és kábelei.

Alkatrészek

Repülésvezérlőnek (FC) a CrazyBee F4 Pro v2.0-t választottam a HappyModel nevű gyártótól, mivel integrálva van benne a motorvezéslő (ESC), a videora információt vetítő rendszer (OSD) és egy választott rádióvevő (RX, esetemben Frsky). Gyakorlatilag a videojeladón kívül minden benne van egy 26×26 milliméteres lapkábn, elképesztő. A panelt átlósan célszerű elhelyezni a drón vázán, és fölé helyezhető a szintén HappyModel által gyártott Whoop VTX névre keresztelt, háromszög formájú lapra szerelt VTX. Motornak az AMAXinno 1103 méretű, 7500KV-s motorját választottam, kamerának pedig a Caddx EOS2-t.

AMAXinno 1103 7500KV motorok.

AMAXinno 1103 7500KV motorok.

A motor vezetékei jó minőségűek, szilikonbevonattal. Ritka az ilyen.

A motor vezetékei jó minőségűek, szilikonbevonattal. Ritka az ilyen.

Itt látszik, hogy melyik kábelt hova kellett forrasztani. A kéket és a sárgát véletlenül felcseréltem, de utólag korrigáltam.

Itt látszik, hogy melyik kábelt hova kellett forrasztani. A kéket és a sárgát véletlenül felcseréltem, de utólag korrigáltam.

A teljes rendszer összeállt, már csak rövidítei kellett némelyik kábelköteget.

A teljes rendszer összeállt, már csak rövidítei kellett némelyik kábelköteget.

A váz megtervezése, és az összeépítés

A drón vázát Fusion 360-nal terveztem meg, és sok jó szolgálatot tett Prusa i3 MK3-as nyomtatónkkal nyomtattam ki ABS-ből. Pár váztörés után biztos legyártom majd a végleges vázat karbonból is, mivel a műanyag váz nem annyira ellenálló, mint a 2 mm vastagságú karbonlap. A vázra ráillesztett repülésvezérlő panelre kézzel ráillesztettem a VTX-et és a kamerát is, és elkezdtem képzeletben megtervezni ezek tartoszerkezetét is, és pár órával később a gépen lemodellezett változatokat már ki is nyomtattam.

Néhány iteráció után eljutottam oda, hogy összeépíthető lett a drón. Minden vezetéket méretre vágtam, az FC-hez kapott gumi távtartókat is beszabtam a helyükre, kerestem pár 2mm-es, hosszú csavart, és beforrasztottam a VTX kábeleit. A kamera kábelét kicseréltem olyan csatlakozósra, ami a VTX-hez passzolt. Estére el is készültem a drónnal, de mivel még nem kaptam meg hozzá az akkukat, nem tudtam még kipróbálni. Majd frissítem a cikket, ha ki tudtam próbálni.

Az általam tervezett és gyártott váz, kameratartó és VTX-rögzítő.

Az általam tervezett és gyártott váz, kameratartó és VTX-rögzítő.

Vázra építettm a motorokat és a repülésvezérlőt.

Vázra építettm a motorokat és a repülésvezérlőt.

Felraktam a kameratartót és a VTX-et is.

Felraktam a kameratartót és a VTX-et is.

A drón a jelenlegi állapotában kb. 34 grammos, ami szerintem jónak mondható. Valószínűleg jópárszor össze fogom törni a vázat és a többi tartóelemet, és mielőtt újat gyártok ezekből, meg fogom vizsgálni, hogy mik a gyenge pontjaik, és annak megfelelően majd javítom a terveket.

Befejezésképpen a kamerát rögzítettem, illetve a VTX-rögzítővel zártam az építést. Az tartja az antennát is, illetve az antenna csatlakozóját az szorítja a helyére.

Befejezésképpen a kamerát rögzítettem, illetve a VTX-rögzítővel zártam az építést. Az tartja az antennát is, illetve az antenna csatlakozóját az szorítja a helyére.

Költségvetés

CrazyBee F4 Pro v2.0 – 40USD
Whoop VTX 200mW – 14USD
CaddX EOS2 – 14USD
AMAXinno 1103 7500KV – 4 x 11USD = 44USD

Összesen: 112USD, váz és apróságok nélkül, utóbbit kb. egy nap alatt terveztem és gyártottam pár prototípus tesztelése és fejlesztése után.

Az inspiráció

Óriási segítség volt a tervezéshez Kababfpv egyik bejegyzése, amiben a jelenleg kapható alkatrészeket tesztelte és írt róluk véleményt. Ajánlom még YouTube csatornáját is, valamint ezt a bejegyzését.

Remélem, kedvet hoztam egy ilyen apróság megépítéséhez, ha kérdésed volna, írd meg kommentben, vagy oszd meg velünk, ha van már tapasztalatod ezekkel a jószágokkal!

Saját gyártmány


Egy apró pöcök Mavic Pro-hoz

Az első generációs Mavic Pro drónok legsérülékenyebb pontja a gimbal-kamera egység. Mind a felfüggesztés, mind a három tengely mentén stabilizáló gimbal nagyon törékeny jószág. Elvileg a felfüggesztés úgy van kialakítva, hogy a nagyobb ütődések során megakadályozza, hogy a gimbal leszakadjon a rugalmas tartóbakokról, de sok esetben mégis el tud törni egy apró műanyag tartófül, így a gimbal is túlzottan kimozdul, és megsérül.

Mavic Pro – Kiszakadt gimbal-kamera

Mavic Pro – Kiszakadt gimbal-kamera

Ezzel a konstrukciós problémával nincs mit tenni, helyette viszont arra kerestünk megoldást, hogy hogyan lehetne enyhíteni a kárt, ha egy balul sikerült landolás vagy ütközés során megsérült a gimbal-felfüggesztése a Mavic Pro drónunknak, és eltört volna a “pici pöcök”.

Találtunk megoldást, és kicsit finomítottunk is rajta »

iPhone X törött hátlapja, hátlapcsere, törött iPhone hátlap cseréje

"újra divat az üveg hátlap"


Érdemes foglalkozni a törött iPhone hátlapok cseréjével?

Akármennyire is próbálunk lelkesedni az Apple termékeiért, az utóbbi időben egyre nehezebben tudjuk átélni az Apple életérzést. Mi ugyanis nemcsak használjuk az Apple termékeit, hanem – milyen meglepő! – szervizeljük is azokat. Tudvalevő, hogy a független szervizek munkáját az Apple soha nem nézte jó szemmel. Egyáltalán nem érdeke, hogy a sérült vagy hibás készülékét meg tudja javíttatni a felhasználó, sokkal inkább az a célja, hogy vásároljon helyette újat. Természetesen ezen nagyobb hasznot tud realizálni a vállalat. Egy törött iPhone hátlap cseréje pedig ugyanerre a jelenségre jó példa. Ebben a cikkben ezt a javítást járjuk most körbe.

Rövidtávú, haszonleső szemléletmód

Ezek fényében nem meglepő, hogy az Apple nemhogy nem segíti, hanem minden lehetséges eszközzel megpróbálja megakadályozni a készülékeinek gazdaságos javítását. Ez egy hihetetlenül rövidlátó és nem fenntartható gondolkodás. És várható is, hogy idővel egyre több csalódott vásárló fog más, nyitottabb gyártók felé fordulni. (Nem mennénk bele mélyen, de szerintünk az Apple termékeket már csak a jól megszokott és elég stabilnak mondható iOS és Mac OS szoftver adja el. Hardverileg és megbízhatóság szempontjából már bőven találhatunk ebben az árkategóriában jobb minőségű és jobban szerelhető terméket. Erről jut eszembe a 2016 óta gyártott MacBook Pro Retina, ami maga a megtestesült vicc kategória a házon kívül vezetett, kívülről is látható, sérülékeny kijelzővezetékével. Ez normál használat mellett másfél év alatt (a garancia lejárta után) tönkremegy az összes gépben…)

Megmutatjuk az Apple újabb húzását, amivel a saját sírját ássa »

Pár óra után így áll a nyomtatás

Hiányzott, felismertük, legyártottuk!


IKEA Samla doboz klipsz – ismét nyomtatunk…

Vannak olyan apró dolgok, amik megkönnyítik a mindennapjainkat, és vannak olyan dolgok, amiket egyszerűen nem értünk, hogy miért nem léteznek a valóságban. Így vagyunk az IKEA Samla dobozokkal is, és így vagyunk a hozzájuk tartozó lezáró klipszekkel.

Illetve lennénk, ha gyártana az IKEA belőlük a kisebb méretű dobozaira. De nem minden IKEA doboz zárható sajnos. Nálunk nagyon megkönnyíti a munkát, hogy szerszámainkat, készülékeinket, az alkatrészek nagy részét ilyen dobozokban tudhatjuk, így könnyen rendet tudunk tartani. Ugyanakkor nagyon hiányzik néha a lezáróklipsz, amit valamiért nem gyárt az IKEA az 5, 11 és 22 literes dobozokhoz.

Nem estünk kétségbe, gyártottunk magunknak, így! »

Szomorú, ami az Apple-nél történik

Miért? Miért? Miért?


Innováció helyett korlátozások az Apple-nél

Az Apple ismét öles lépést tett a márka lassú, de biztos lerombolása felé. Pár napja ugyanis bejelentették, hogy még jobban megnehezítik a számítógépeik otthoni vagy független szervizben történő javítását.

Az új, 2018-as gépekben lesz egy T2 nevű biztonsági chip, mely egy dolgot fog figyelni: történik-e a gépben hardverváltozás. Például cserélnek-e a MacBook-ban billentyűzetet, kijelzőt, vagy más fontosabb alkotóelemet? Ha azt érzékeli a gép, hogy cserélve lett egy alkatrésze, akkor nem indul el. Kizárólag akkor, ha a módosítást egy hivatalos szerviz végzi el, a csak náluk elérhető szoftver segítségével. A hivatalos magyarázat ismét homályos, állítólag így lehet csak megőrizni a gépünk biztonságát. Persze :)

Mi lesz az Apple sorsa, ha így folytatja? Kattints a teljes cikkhez!